Aktinikus keratózis

Kinél fordulhat elő aktinikus keratózis?

Mi okozza az aktinikus keratózis megejelenését?

Melyek a klinikai jellemzői az aktinikus keratózis betegségnek?

Melyek az aktinikus keratózis szövődményei?

Hogyan diagnosztizálják az aktinikus keratózis elváltozást?

Mi a kezelése az aktinikus keratózis elváltozásoknak?

Az aktinikus keratózis megelőzése

Mik a kilátások aktinikus keratózis esetén?

Mi az az aktinikus keratózis?

Az aktinikus keratózis a bőrön található daganatmegelőző, pikkelyes folt, amit napkeratózisnak is neveznek. Az aktinikus keratózis elsősorban napfény által károsított bőrterületen jelenik meg. Rákot megelőző állapotnak tekinthető, ami a bőr laphám (keratinocita) ráknak korai formája lehet.

Kinél fordulhat elő aktinikus keratózis?

Az aktinikus keratózis gyakran érinti azokat az embereket, akik sokáig éltek trópusi vagy szubtrópusi területeken, illetve akik olyan hajlamosító tényezőkkel rendelkeznek, mint:

• a fotó-öregedés egyéb jelei

• világos bőr többszöri napégés előzménnyel

• hosszú órákig tartó kültéri munka vagy kültéri szabadidős tevékenység

• gyenge immunrendszer

Mi okozza az aktinikus keratózis megejelenését?

Az aktinikus keratózis elsősorban a rövid hullámhosszú UVB által okozott DNS-károsodás eredménye, amelyek a bőrsejtek abnormális növekedését ls osztódását eredményezi. Valószínűbb a megjelenése azoknál, akiknél:

• gyenge az immunfunkció

• idősebbek

• gyakori a napozás

• jelen van hajlamosító betegség

• bizonyos gyógyszerek napfényre érzékenyítő hatása szerepet játszik

Melyek a klinikai jellemzői az aktinikus keratózis betegségnek?

Az aktinikus keratózis lehet egyedülálló, de gyakran több darab is van. Megjelenése változó, típusosak az alábbiak:

• lapos vagy megvastagodott papula vagy plakk

• fehér vagy sárga, pikkelyes, szemölcsös vagy szaruréteges megjelenéssel

• bőrszínű, piros vagy pigmentált

• lehet érzékeny vagy tünetmentes

Az aktinikus keratózis nagyon gyakori a napnak ismételten kitett területeken, különösen a kéz hátán és az arcon. A leginkább érintett területek közé tartoznak a fül, az orr, az arc, az ajkak, a halánték, homlok és a kopaszodó fejbőr. Súlyosan krónikusan napfénynek kitett embereknél az aktinikus keratózis előfordulhat a felsőtesten, a felső és alsó végtagokon, valamint a láb hátoldalán.

Téma szakértői

dr. Borbola Kinga

bőrgyógyász - kozmetológus, klinikai onkológus

---

Melyek az aktinikus keratózis szövődményei?

A fő aggodalom az, hogy az aktinikus keratózis növeli a laphámrák kialakulásának kockázatát. Ritka, hogy egyetlen aktinikus keratózis átalakuljon laphámrákká, de a laphámrák kockázata olyan pácienseknél, akiknél tíznél több aktinikus keratózis van, körülbelül 10-15%. Az az aktinikus keratózis, amely érzékeny, vastagodott, fekélyes vagy növekvő, gyanújelet jelent a későbbi laphámrák kialakulására.

A bőrszarv (egy elszarusodott bőrnövekedmény ami gyakran egy szarv kinézetére hasonlít) alapvető kialakulásának oka lehet aktinikus keratózis vagy laphámrák is.

Mivel az aktinikus keratózis nap károsította bőrön alakul ki, az érintett embereknél fennáll annak a veszélye, hogy aktinikus cheilitist, bazálsejtes karcinómát, (BCC, ami gyakoribb, mint a lakhámrák, ellenben nem ad áttétet), melanomát és ritka bőrrákformákat, például a Merkel-sejtes karcinómát is kialakítsák.

Hogyan diagnosztizálják az aktinikus keratózis elváltozást?

Az aktinikus keratózist általában klinikailag vagy dermoszkóppal diagnosztizálják. Időnként szükség lehet biopsziára is, például alaphámrák kizárására, vagy ha a kezelés sikertelen.

Foglaljon időpontot orvosainkhoz!

+36 30 374 8932

ONLINE bejelentkezés

Mi a kezelése az aktinikus keratózis elváltozásoknak?

Az aktinikus keratózis kezelésében általános, hogy eltávolítják, mert esztátikailag kellemetlen látványt nyújtanak vagy kényelmetlenek. Azért is nagyon fontos az aktinikus keratózis eltávolítása, mert fennáll a veszélye, hogy a talaján bőrrák alakul ki.

Az aktinikus keratózis kezelése a hibás bőrsejtek eltávolítását igényli. Az epidermisz (a hám legfelső rétege) a környező vagy a hajhagymákból származó keratinocitákból regenerálódik, amelyek elkerülték a napkárosodást.

Az érzékeny, vastagodott, fekélyes vagy növekvő aktinikus keratózis léziókat agresszívan kell kezelni. A tünetmentes lapos aktinikus keratózis esetleg nem igényel aktív kezelést, de mindenképp megfigyelés alatt kell tartani.

Az aktinikus keratózis fizikai kezelése

Az aktinikus keratózis fizikai kezelést igényel, hogy megsemmisítse az általában tünetes vagy vastag, kemény felületű keratózisokat. Az aktinikus keratózis idővel visszatérhet és ebben az esetben ugyanazzal vagy más módszerrel kezelhető újra.

Folyékony nitrogénnel végzett krioterápia

A megfelelő mélység és fagyasztás időtartamának eléréséhez folyékony nitrogén spray szükséges. Ez változhat az aktinikus keratózis elhelyezkedésétől, szélességétől és vastagságától függően. A gyógyulás időtartama 5–10 nap lehet az arcon, 3–4 hét a kézen és 6 hét vagy akár ennél hosszabb idő a lábakon. Egy könnyű fagyasztás a felszínes aktinikus keratózis esetében általában nem hagy nyomot, de hosszabb fagyasztási idők hipopigmentációt (a kezelés helyén hátramaradó világosabb bőrszín) vagy heget eredményeznek.

Shave excízió, kaparás és elektrokoaguláció

A shave excízió (éles pengével történő leborotválás), kaparás (éles eszközzel való kaparás) és elektrokoaguláció (égetés) lehet szükséges egy szarutüske vagy hypertrophiás aktinikus keratózis eltávolításához. A seb gyógyulása több hétig vagy ennél hosszabb ideig eltart a testen való elhelyezkedéstől függően. A kimetszett mintát mindig szövettani vizsgálatra küldik.

Kivágás

A kivágás biztosítja, hogy az aktinikus keratózis teljesen eltávolításra kerüljön, amit patológiai (szövettani) vizsgálat is megerősít. A sebet összevarrják. A varratokat néhány nap múlva eltávolítják, a lézió méretétől és helyétől függően. A beavatkozás általában maradandó heget hagy maga után. 

Az aktinikus noninvazív kezelési lehetőségei

Az aktinikus keratózisok nem invazív kezelése során olyan módszereket alkalmaznak, amelyek nem igényelnek sebészeti beavatkozást vagy szövetbeavatkozást. Ezek a kezelések általában alkalmasak a kisebb, felszínes aktinikus keratózisok kezelésére. Krémeket alkalmaznak a napkárosodott területek ellátására és a lapos aktinikus keratózis kezelésére, néha fizikai kezelések után, azzal kombinálva. A noninvazív kezelések az arcbőrön a leginkább hatékonyak. A keratolítikumok, vagyis azok a krémek, amelyek a szaruréteg bontásával a bőrt hámlasztják (például karbamid krém, szalicilsav kenőcs vagy topikális retinoid) alkalmazása előkezelésként és alapos bőrtisztítás javítja a válaszarányokat. Az eredmények változóak és a kezelés menete időről időre ismétlődhet. A diklofenák géllel történő kezelések kivételével a noninvazív kezelések mind lokális gyulladásos reakciókat eredményeznek, például vörösség, hólyagosodás és kényelmetlenség, amelyek időtartama változó.

A diklofenákot gyakrabban használják gyulladáscsökkentő gyógyszerként. Egy különleges gél formulát naponta kétszer alkalmaznak 3 hónapig, viszonylag jól tolerálható az aktinikus keratózis kezelésében, de kevésbé hatékony, mint az alább felsorolt egyéb lehetőségek.

Az alábbiakban néhány ilyen nem invazív kezelési lehetőség található:

1. Topikális krémek:

   Imikvimod krém: Az immunitást módosító hatású krém, amelyet hetente 2 vagy 3 alkalommal alkalmaznak néhány hétig.

   5-fluorouracil krém: Citotoxikus szer, amelyet naponta egyszer vagy kétszer alkalmaznak 2-8 hétig.

2. Fotodinamikus terápia (PDT): Egy fényérzékenyítő anyag (például metil-aminolevulinsav) alkalmazása az érintett területen, majd a terület kitétele látható fénynek.
3. Diklofenák gél: A diklofenákot gyakrabban használják gyulladáscsökkentő gyógyszerként. Egy különleges gél formulát naponta kétszer alkalmaznak 3 hónapig, viszonylag jól tolerálható az aktinikus keratózis kezelésében, de kevésbé hatékony, mint az alább felsorolt egyéb lehetőségek.

Ezen kezelések előnye, hogy nem igényelnek műtéti beavatkozást és általában jól tolerálhatók. Azonban fontos megjegyezni, hogy az eredmények változhatnak, és a kezelést időről időre meg kell ismételni. Az egyes kezelések mellékhatásai közé tartozhat a bőrpír, hólyagosodás és kellemetlenség, de ezek általában átmenetiek.

Fontos a kezelést egy szakorvos felügyelete alatt végezni, aki megfelelően értékeli az aktinikus keratózisok állapotát, és javaslatokat tesz a legmegfelelőbb kezelési lehetőségekre a betegség specifikus jellemzői alapján.

Az 5-fluorouracil citotoxikus szer. Krém formulában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazzák 2-8 hétig. Hatását a calcipotriol kenőcs is fokozhatja. Az 5-fluorouracil egyes esetekben kombinációs termékként elérhető szalicilsavval együtt.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

• Melanóma

---

Az aktinikus keratózis megelőzése

Az aktinikus keratózis megelőzése érdekében fontos, hogy szigorú napvédelemmel és megfelelő óvintézkedésekkel védjük a bőrünket a napkárosodástól. Az alábbiakban néhány fontos intézkedés található meg az aktinikus keratózisok megelőzésére:

• Napvédelem:
  • Használjon magas napvédő faktort (SPF 50+) tartalmazó széles spektrumú napvédő krémet.
  • Vigyen fel napvédőt minden nap az érintett területekre, különösen az arcra, a kezekre és a kopasz fejbőrre.
  • Kerülje a hosszan tartó napozást, különösen a nap erejének csúcsidőszakában.
• Védőruházat: Viseljen hosszú ujjú ruházatot, kalapot és napszemüveget a nap káros hatásainak csökkentése érdekében.
• Árnyékban tartózkodás: Kerülje a közvetlen napfényt, és keressen árnyékos területeket, különösen a nap erősebb időszakaiban.
• Nikotinamid szedése: Számos tanulmány szerint a nikotinamid (B3-vitamin) szedése hozzájárulhat az aktinikus keratózis előfordulási számának és súlyosságának csökkentéséhez. Kérje ki orvosa véleményét a megfelelő adagolásról.
• Rendszeres bőrellenőrzés: Végezzen rendszeres bőrellenőrzést, és figyelje meg az újonnan megjelenő vagy változó anyajegyeket.
• Kerülje a szoláriumokat: Ne használja a szoláriumokat, mivel ezek is növelhetik az aktinikus keratózisok kockázatát.
• Szakorvosi vizsgálat: Ha rendszeresen ki van téve a napnak vagy már volt aktinikus keratózisa, rendszeresen látogasson el bőrgyógyászhoz ellenőrzésre.

Mik a kilátások aktinikus keratózis esetén?

Az aktinikus keratózis hónapok vagy évek múlva visszatérhet a kezelés után. Ugyanazzal a terápiával vagy más módszerrel ismételhetők a kezelések. Az aktinikus keratózis léziókkal már kezeltek esetén megnő annak a kockázata, hogy új aktinikus keratózis alakul ki. Továbbá fokozott az egyéb bőrdagantok kockázata, különösen az intraepidermális laphámrák, az invazív kután laphámrák, a bazálsejtes karcinóma és a melanoma esetében.

Az aktinikus keratózis kivizsgálása és kezelése lehetséges anyajegyszűrő központunkban.