Anyajegy típusok és veszélyeik

• Mi az anyajegy?
• Melyek a leggyakoribb anyajegytípusok?
• Melyik anyajegy lehet veszélyes?
• Miért fontos az anyajegyek vizsgálata?
• Mikor gyanús egy anyajegy?
• Mi az az ABCDE-szabály?
• Mikor érdemes anyajegyszűrésre jelentkezni?

Mi az anyajegy? 

Az anyajegy (vagy "naevus" orvosi kifejezéssel) olyan növedék a bőrön, amelynek színe a természetes bőrszíntől a barnáig vagy feketéig terjed. Az anyajegy bárhol megjelenhet a bőrön vagy a nyálkahártyákon, egyedül vagy csoportokban.

A legtöbb anyajegy gyermekkorban vagy az élet első 20 évében jelenik meg. Normális, ha egy személynek 10-től 40 anyajegye van a felnőttkorra.

Az átlagos anyajegy élettartama körülbelül 50 év. Ahogy az évek telnek, az anyajegyek általában lassan változnak, kiemelkednek és világosabb színűvé válnak. Gyakran szőrzet fejlődik az anyajegyen. Néhány anyajegy egyáltalán nem változik, míg mások idővel lassan eltűnhetnek.

Melyek a leggyakoribb anyajegytípusok?

Közönséges festékes anyajegy

A közönséges melanocytás anyajegy a leggyakrabban előforduló típus, mely általában:

• szabályos, kerek vagy ovális;
• jól körülhatárolt;
• többnyire egységes színű;
• lehet lapos vagy kiemelkedő.

Színe a bőrszíntől a különböző barna árnyalatokig terjedhet és fontos tisztázni, hogy a közönséges anyajegyek túlnyomó többsége jóindulatú elváltozás. Ugyanakkor minél több anyajegy található valakinek a bőrén, annál magasabb lehet a melanoma kialakulásának kockázata. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az anyajegyek szükségszerűen rosszindulatúvá válnak, hanem a sok anyajegy inkább olyan kockázati tényező, amely miatt fontosabb a rendszeres önellenőrzés és a bőrgyógyászati kontroll.

Atípusos vagy diszplasztikus anyajegy

Az atípusos anyajegy megjelenése eltérhet a közönséges anyajegyétől. Jellemző lehet rá:

• a szabálytalanabb alak;
• az elmosódó vagy kevésbé egyenletes szél;
• a többféle barna vagy rózsaszínes árnyalat;
• a nagyobb méret.

Az atípusos anyajegy nem egyenlő a melanomával, a legtöbb diszplasztikus anyajegy jóindulatú. Több atípusos anyajegy jelenléte azonban magasabb melanoma-kockázattal társulhat, ezért ilyen esetben rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés indokolt.

Veleszületett festékes anyajegy

A veleszületett melanocytás naevus már születéskor jelen van, vagy röviddel a születést követően válik láthatóvá. Lehet néhány milliméteres, de ritkán igen nagy bőrfelületet is érinthet. A melanoma kialakulásának kockázata pedig összefügg az elváltozás méretével. A kis és közepes veleszületett anyajegyek kockázata alacsonyabb, míg a nagy és óriás veleszületett naevusok esetében nagyobb kockázattal kell számolni.

Kék anyajegy

A kék naevus melanocytás eredetű, általában jóindulatú bőrelváltozás, mely kékes vagy kékesszürke színét az okozza, hogy pigmentált sejtjei a bőr mélyebb rétegében helyezkednek el. Többnyire:

• kisméretű;
• jól körülhatárolt;
• kékes, szürkés vagy sötétkék;
• lehet lapos vagy enyhén kiemelkedő.

A kék naevusok többsége jóindulatú, ha azonban egy korábban változatlan kék elváltozás növekedni kezd, alakja, színe vagy felszíne megváltozik, érdemes bőrgyógyásszal megvizsgáltatni.

Naevus spilus

A naevus spilus általában világosbarna pigmentált terület, amelyen belül kisebb, sötétebb foltok vagy anyajegyszerű képletek láthatók. Többnyire jóindulatú elváltozás, itt is az a szabály van érvényben, hogy a nyomkövetés fontos, vagyis változás esetén mindenképp bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Nem minden barna folt anyajegy

A bőrön több olyan pigmentált elváltozás is kialakulhat, amely első pillantásra anyajegynek tűnik, de nem melanocytás naevus. Ilyen például a solar lentigo, vagyis a napfény hatására kialakuló pigmentfolt. Leggyakrabban azokon a területeken jelenik meg, amelyeket sok UV-sugárzás ér:

• az arcon;
• a kézháton;
• az alkaron;
• a vállon.

A solar lentigo önmagában jóindulatú pigmentfolt, ám ezen elváltozások esetén is szükség van bőrgyógyászati vizsgálatra, mert laikus szemmel nem mindig lehet biztonsággal megkülönböztetni egymástól a különböző pigmentált elváltozásokat.

Melyik anyajegy lehet veszélyes?

Nincs olyan egyszerű szabály, hogy egy adott típusú anyajegy minden esetben veszélyes lenne. A melanoma kockázatának megítélésében több tényező együtt számít, például nagyobb figyelmet igényelhet:

• a nagyszámú anyajegy;
• több atípusos anyajegy jelenléte;
• nagy veleszületett melanocytás naevus;
• korábban diagnosztizált melanoma;
• melanoma előfordulása a közeli családban.

Egy konkrét elváltozás esetében pedig elsősorban a változás fontos.

Miért fontos az anyajegy vizsgálata? 

A legtöbb anyajegy ártalmatlan, azonban talajukon melanóma alakulhat ki, ezért fontos minél gyakoribb vizsgálatuk, hogy az anyajegy esetleges elváltozásai időben észre legyenek véve. A melanóma leggyakoribb helye a férfiaknál a hát, a nőknél pedig az alsó láb. A melanóma a 25-29 éves nők körében a leggyakoribb rákfajta.

Mikor gyanús egy anyajegy?

Bőrgyógyászati vizsgálat javasolt, ha egy anyajegy:

• növekedni kezd;
• alakja megváltozik;
• aszimmetrikussá válik;
• széle szabálytalanná vagy elmosódottá válik;
• színe megváltozik vagy több szín jelenik meg benne;
• felszíne megváltozik;
• vérzik vagy kifekélyesedik;
• vagy látványosan eltér a többi anyajegytől.

A változás sok esetben fontosabb jel, mint az anyajegy önmagában vett mérete vagy színe.

ABCDE szabály 

Az ABCDE-szabály segítséget nyújthat az anyajegyek otthoni ellenőrzésében:

A – Asymmetry / Aszimmetria -> Az elváltozás egyik fele nem hasonlít a másikhoz.

B – Border / Szegély -> A szél szabálytalan, csipkézett vagy elmosódott.

C – Colour / Szín -> Az anyajegy színe nem egységes, több árnyalat látható benne.

D – Diameter / Átmérő -> A nagyobb méret figyelmeztető jel lehet, de a melanoma kisebb elváltozásként is előfordulhat.

E – Evolution / Változás -> Az anyajegy mérete, alakja, színe, felszíne vagy egyéb tulajdonsága idővel megváltozik.

Ha egy anyajegy megfelel valamelyik szempontnak, az nem jelenti automatikusan azt, hogy melanomáról van szó, de indokolja a bőrgyógyászati vizsgálatot.

Mi az a rút kiskacsa jel?

Az úgynevezett „rút kiskacsa” jel arra utal, hogy egy elváltozás feltűnően eltér a páciens többi anyajegyétől, éppen ezért mindenképp érdemes bőrgyógyásszal egyeztetni. Lehet például:

• sötétebb;
• világosabb;
• nagyobb;
• szabálytalanabb;
• vagy egyszerűen más megjelenésű, mint a többi.

Hogyan történik az anyajegyek vizsgálata?

A bőrgyógyász először szabad szemmel, majd szükség szerint dermatoszkóppal vizsgálja meg az anyajegyeket. A dermatoszkóp nagyítással és speciális megvilágítással teszi láthatóvá az elváltozás olyan szerkezeti jellemzőit is, amelyek szabad szemmel nem vagy csak nehezen értékelhetők.

Nagyszámú vagy atípusos anyajegy esetén a digitális követés, a teljes testtérképes anyajegyszűrés is segítséget jelenthet. A vizsgálat során standardizált felvételek készülnek a teljes bőrfelszínről, így egy későbbi kontroll alkalmával összehasonlítható az aktuális állapot a korábbi felvételekkel.

Mi történik, ha egy anyajegy gyanús?

Ha egy pigmentált elváltozás alapján felmerül a rosszindulatúság lehetősége, a bőrgyógyász javasolja annak eltávolítását és szövettani vizsgálatát. A szövettani vizsgálat ad pontos választ arra, hogy milyen típusú elváltozásról van szó. Melanoma gyanúja esetén általában a teljes elváltozás eltávolítása szükséges diagnosztikai céllal, nem csupán annak egy kis részéből történő mintavétel.

Mikor érdemes anyajegyszűrésre jelentkezni?

Érdemes bőrgyógyászati vizsgálatot kérni, ha:

• egy meglévő anyajegy megváltozik;
• új, szokatlan pigmentált elváltozás jelenik meg;
• sok anyajegy található a testen;
• több atípusos anyajegy van jelen;
• korábban melanoma fordult elő;
• a családban előfordult melanoma;
• vagy nehéz saját maga számára követni az anyajegyek változását.

Ha egy anyajegy gyors változását, vérzését vagy kifekélyesedését észleli, ne várja meg a következő tervezett szűrést, kérjen időpontot és mihamrabb konzultáljon bőrgyógyászal.

Anyajegyszűrés az Anyajegyszűrő Központban

Az anyajegyek többsége ártalmatlan, a vizsgálat célja nem az, hogy minden anyajegyet eltávolítsunk, hanem hogy a figyelmet igénylő elváltozásokat időben felismerjük, illetve szükség esetén követni tudjuk azok változását. Nagyszámú vagy atípusos anyajegy esetén a teljes testtérképes anyajegyszűrés és a videodermatoszkópos vizsgálat további segítséget jelenthet az ellenőrzésben.

Ha új vagy változó anyajegyet észlel, illetve szeretné anyajegyeit bőrgyógyásszal ellenőriztetni, kérjen időpontot anyajegyszűrésre.

Téma szakértői

dr. Szántó Hajnalka

bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

dr. Karászi Viktória

bőrgyógyász, nemigyógyász szakorvos

Dr. Brezán Edina

Bőrgyógyász - kozmetológus

---

Szakmai források

• Pampena R. et al. A meta-analysis of nevus-associated melanoma: Prevalence and practical implications. J Am Acad Dermatol. PMID: 28864306.
• Bauer J, Garbe C. Acquired melanocytic nevi as risk factor for melanoma development. A comprehensive review of epidemiological data. Pigment Cell Res. PMID: 12753404.
• Dessinioti C. et al. The Association of Nevus-Associated Melanoma with Common or Dysplastic Melanocytic Nevus: A Systematic Review and Meta-Analysis. Cancers. PMID: 36765817.
• Scard C. et al. Risk of melanoma in congenital melanocytic nevi of all sizes: A systematic review. J Eur Acad Dermatol Venereol. PMID: 36149403.
• Mologousis MA. et al. Congenital melanocytic nevi and risk of melanoma. Clin Dermatol. PMID: 39304091.
• Ferrara G. et al. The “ugly duckling” sign: agreement between observers. Arch Dermatol. PMID: 18209169.
• Anderson RR. et al. Biopsy techniques. Diagnosis of melanoma. Dermatol Clin. PMID: 12380054.