Kiemelkedő, kékes-fekete csomó a noduláris melanoma

Ilyen tünetei vannak a noduláris melanomának

A melanoma a legveszélyesebb daganat típus, amelynek négy fajtája ismert: a felszínesen terjedő melanoma, az akrális lentiginosus melanoma, az amelanotikus melanoma és a noduláris melanoma. Ez utóbbi a melanomák 15-25 %-át teszi ki, és mind közül ez terjed a leggyorsabban – éppen ezért döntő jelentőségű a korai felismerése és kezelésének megkezdése. Ehhez pedig fontos ismerni a jellegzetességeit.
A noduláris (vagyis göbös) melanoma egy bőrből kiemelkedő daganat, amely jellemzően kékes-fekete, de tartalmazhat szürke, fehér, barna, piros részleteket is, és álcázhatja is magát ugyanolyan színnel, mint a körülötte lévő bőr. Hajlamos olyan területeken kialakulni, ahol korábban nem volt sem anyajegy, sem más bőrképlet. Van, amikor szinte gombaszerű megjelenésű, kis szárral. A felülete lehet sima, de érdes és kérges is, de általában szilárdnak, tömörnek tűnik. Előfordulhat, hogy vérzik is. Tulajdonképpen bárhol megjelenhet a bőrön, de leggyakrabban a mellkason, a háton, a lábakon és az arcon alakul ki.     

Egyetlen ok nincs, rizikófaktorok léteznek

A daganatoknak nincs egyetlen kifejezett oka, de a bőrdaganatok esetében is számos rizikófaktor ismert. A noduláris melanoma esetén például tudható, hogy bár bárkinél kialakulhat, 60 év felett és férfiaknál gyakoribb.  Az is ismert, hogy a melanomák 90 %-a a túlzott és veszélyes fényterhelés következményeként jelenik meg, és ez nem csak a természetes napfényre, de a szolárium használatra is vonatkozik. A melanoma-hajlam a családban is öröklődhet, és akinek már volt bőrdaganata, nagyobb eséllyel kell szembenéznie egy újabbal. Ezen kívül rizikófaktor lehet a világos bőr- és szemszín, a szőke vagy vörös haj, és az 50-nél több anyajegy.

Mi történik a diagnózis után?

- Amikor valaki egy gyanúsnak vélt bőrképletet szeretne ellenőriztetni, a fizikális vizsgálaton túl kikérdezzük a személyes és családi kórtörténetéről, valamint az esetleges rizikófaktorok meglétéről is, mint a dohányzás és a fényterhelés mértéke. Azt is ki kell derítenünk, mikor vette észre az új vagy megváltozott bőrképletet, és milyen további tüneteket tapasztalt, legyen szó akár fájdalomról, viszketésről vagy vérzésről – ismerteti dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. - Ha úgy véljük, melanomáról vagy más daganat-gyanús képletről van szó, elrendeljük a kezelést, amely tekintetbe veszi a páciens korát és állapotát is. Az esetek nagy többségében a sebészi kimetszés a legbiztonságosabb eljárás, amely után esetleg más eljárás, például sugárkezelés vagy molekuláris biológiai kezelés is szükséges lehet. Fontos tudni, hogy ha korán sikerül elcsípnünk a melanomát, és a daganat még nem szóródott szét, megfelelő kezeléssel 98.4 %-os az ötéves túlélési arány. Minél előrehaladottabb stádiumban kezdődik az ellátás, ez természetesen annál kisebb, ezért is kell hangsúlyozni a fényvédelem, az önellenőrzés és az évenkénti bőrgyógyászi ellenőrzés, komplett anyajegyszűrés szerepét – nem csak gyanús anyajegy vagy változás esetén!

Forrás: Anyajegyszűrő Központ (www.anyajegyszurokozpont.hu)